Erdogan követeléseit fogalmazta meg Kazahsztánban

Kazahsztánban tett látogatást Recep Tayyip Erdogan török államfő, ahol regionális kérdésekről tárgyalt Nurszultan Nazarbajevvel, az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállamának elnökével.

A török államfő április 17-én tett útja részeként előadást tartott az Ahmet Yesevi Egyetemen, ahol főbb kérdésekként a krími tatárok helyzetéről, Líbia megosztottságáról, az egyiptomi kormánnyal szembeni ellenérzéseiről, és a jemeni konfliktusról beszélt.

Erdogan nem tud kibékülni a puccsok sorozata után hatalomra jutott egyiptomi kormánnyal, ami szerinte nem elég demokratikus. Líbia kapcsán elsősorban a terrorista csoportok tevékenységéről értekezett, míg a krími tatárok kapcsán elnyomást és megfélemlítést emlegetett a török államfő. A Krím-félsziget Oroszországhoz visszacsatolását megelőzően nyilvánosságra jutottak olyan levelezések és magánbeszélgetések, melyek bizonyították, hogy Törökország fegyverrel támogatta a kijevi puccsistákat, cserébe azért, hogy a krími tatárok az új kormány alatt kiterjedtebb jogokat kapjanak. A krími tatár vezetők közvetlen kapcsolatban álltak a majdan-téri felforgatókkal, tehát a tatár kisebbség egy destabilizálásra felhasználható tényező, immár Oroszország területén. Emiatt az orosz hatóságok kénytelenek aktív megelőző intézkedéseket tenni, Erdogan pedig a fegyveres szerveződések ellehetetlenítését, a tatár politikusok nyugatbarát politikai manővereinek hátráltatását a török érdekszférába beavatkozásként értékeli. Egyiptom kormánya szintén kiterjedt fellépést tanúsít a rendszerellenes szervezkedők ellen, az utóbbi hónapok során a halálbüntetések száma is megugrott, ami Törökország számára egy akadályt jelent saját érdekszférájának kiterjesztése szempontjából.

Erdogan a jemeni helyet kapcsán hangsúlyozta, hogy a konfliktus fokozza a regionális polarizációt, miközben a térségi politikában már egyébként is nagy a feszültség az izraeli politikusok tevékenysége miatt. Az államfő szerint ugyanez a helyzet az afrikai országokban. Erdogan emiatt az ENSZ megreformálását helyezte kilátásba, elmondása szerint a nemzetközi cselekvők együttesen kell fellépjenek a nemzetközi kapcsolatok rendszerének megváltoztatásában, aminek első lépése a már meglévő struktúrák reformja. A török államfő kifejezte támogatását Kazahsztán irányába, hozzátéve, hogy a jövőben kétoldalú kapcsolatok bővítésére fog törekedni, és támogatja Kazahsztán felvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsába.

Erdogan Nazarbajev

Erdogan kazahsztáni látogatása részeként részt vett a török-kazah stratégiai együttműködési tanács második ülésén is. A tanács célja elsősorban, hogy közös nevezőre hozza a két ország regionális politikáját. Ez egy igen nehéz kérdés, tekintve, hogy Kazahsztán az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállama, Törökország pedig számos kérdésben a nyugati tömb számára elfogadható álláspontot képvisel a regionális politikában.

Idén januárban azonban a török sajtó a két ország diplomatáinak kijelentéseire hivatkozva elkezdett foglalkozni annak lehetőségével, hogy Törökország csatlakozna az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Januári információk szerint a török kormány végleg leszámolt az Európai Unióhoz csatlakozás lehetőségével, és külpolitikáját tekintve végleg az eurázsiai integráció felé fordult. Részleteit tekintve azonban ez egy igen nehéz külpolitikai váltást igényel, a csatlakozási folyamatnak ugyanis előfeltétele lenne, hogy a török kormány közös nevezőre jusson az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőivel a regionális problémák megítélésében. Erdogan kazahsztáni látogatásának ez lehetett a lényegi eleme, nagy bejelentés azonban egyelőre nem született, a török államfő főként a kulcsfontosságúnak tartott regionális kérdésekben fenntartott követeléseit fogalmazta meg, amiben kompromisszum feltehetően egy következő találkozó idején születhet.

Posted in Térségi hírek | Tagged , , , ,

Putyin saját népe érdekét képviseli – elismerte a CNN

A CNN egyik alapítója, Reese Schonfeld szerint a Nyugat hatalmas hibát követ el azzal, hogy Vlagyimir Putyint a “gonosz megtestesülésének” és elsőszámú ellenségképnek nyilvánítja. A CNN társalapítója és újságírója kijelentette, hogy az orosz államfő valójában népe érdekét képviseli, ami mostanra az amerikaiak figyelmét is magára vonta. Elmondása szerint az orosz államfő a valóságban koránt sem olyan “megérthetetlen, kiszámíthatatlan és agresszív” mint ahogy azt a nyugati sajtó igyekszik bemutatni.

Vlagyimir Putyin

Schonfeld rámutat arra, hogy Vlagyimir Putyin politikájának nem feltétlen a nyugatellenesség a mozgatórugója, lépései mindig egyértelműen visszavezethetőek népe érdekének képviseletére. Erre példaként azt említette, hogy Oroszország élhetett volna vétójogával, amikor az ENSZ BT szankciókat hozott Irán ellen, de mégsem tette, ehelyett az Egyesült Államokat támogatta, annak ellenére, hogy egyébként baráti politikát folytat Irán viszonylatában, és mindez visszavezethető egy egyszerű indokra; hogy az orosz nép érdeke akkor éppen azt diktálta.

Schonfeld szerint az ukrán válság rendezésében is Putyin kizárólag az orosz nép érdekének képviseletét követte; amikor Washington “kihasználta a lehetőséget a Moszkva és Kijev közti szoros kapcsolat felszámolására” (az amerikai sajtóban tabu, hogy Kijevben puccs történt, azt egy véletlenszerű történésnek mutatják be, amit az USA “utólag kihasznált”), Putyin nehéz döntés előtt állt, és ahelyett, hogy az ukrán lakosság egészére összpontosított volna, elsősorban az ukrajnai orosz lakosság érdekét tartotta szem előtt és ennek megfelelően cselekedett.

Az újságíró kijelentette, hogy Putyin mindig is érzékeny kérdésnek tekintette a Krím-félsziget Ukrajnához kerülését, és a Krím Oroszországhoz visszacsatolásával szintén saját népe érdekét képviselte. A szerző emellett azt is elismerte, hogy miközben a NATO kiterjedt hadgyakorlatokat folytat Kelet-Európában, igyekszik éket verni Oroszország és szövetségesei közé, Putyin azt tette, amit minden, országának határait védelmező vezető tett volna.

A szerző emellett figyelmeztetett, hogy Oroszországban még friss a nyugati fasizmus feletti győzelem során hozott több millió életáldozat emléke, emiatt minden, Vlagyimir Putyint ellenségképként felmutató médiapropaganda csak felsorakoztatja az orosz népet vezetőjük mögött, Putyin támogatottsága egyre stabilabb és megdönthetetlenebb lesz.

Posted in Nagyvilág | Tagged , , , , , ,

Történelmi magasságokba emelkedhet az arany ára a dollármonopólium megdöntése miatt

Fizikai arany

Oroszország és Kína fokozza az aranytartalék felhalmozását, miközben együttes erőfeszítést tesznek az eurótól és dollártól való függés felszámolására egy új pénzügyi struktúra felépítésével és a nemzeti valuták használatára átállással.

Szakértők szerint mindeddig példátlan növekedés várható az arany árában, mivel a dollárba vetett bizalom megrendülésével a befektetők szemében egyre vonzóbbá válnak a ritka nemesfémek, amiből rövid távon hiány alakulhat ki. Moszkvai nemesfém-kereskedelemmel foglalkozó szakértők értékelése szerint egy öngerjesztő folyamat kialakulása várható, melynek során a fejlődő országok függetleníteni akarják saját pénzrendszereiket a dollártól, és ehelyett aranytartalékba fektetnek, ami az arany árát történelmi rekord szintre emelheti. A szakértők ezzel magyarázzák Oroszország és Kína fokozott aranyvásárlását, mivel a két ország közvetlen részt vesz az új pénzrendszer kiépítésében, tisztában vannak azzal, konkrétan hány országot és milyen mértékben fog érinteni ez a folyamat.

A dollár használatának aránya jelenleg 80% körüli a nemzetközi fizetésekben, ami jelentős kockázatot jelent a globális gazdaság és minden olyan ország számára, ami a dollárt használja viszonyítási alapként. A dollár behelyettesítése az előrejelzések szerint fokozatosan történik majd, és elegendő idő lesz az átállásra, mivel számos ország használja a dollárt elsődleges valutaként, és a dollármonopólium megdőlése olyan méretű átrendeződést jelent, ami nem tud megtörténni “egyik pillanatról a másikra”.

Posted in Térségi hírek | Tagged , , ,

Szaúd-Arábia megnyitja a tőzsdét a külföldi befektetők előtt

Szaúd-Arábia június 25-től megnyitja mintegy 532 milliárd dolláros tőzsdei kereskedelmét a külföldi befektetők előtt, melynek részeként lehetővé teszik, hogy külföldi intézményi befektetők is vásároljanak szaúdi részvényeket. A szaúdi Tőkepiaci Hatóság közleménye szerint május 4-én publikálják majd a részleteket, az év első felében azonban még nem engedélyezik a közvetlen külföldi vásárlásokat.

Becsléseik szerint ezzel a lépéssel több milliárd dollár befektetés érkezhet az országba. Ugyanakkor a TH a piac összértékének 10%-ában határozta meg a külföldi tulajdon engedélyezett mértékét, valamint további korlátozások maradnak érvényben, többek között egyetlen külföldi befektető nem birtokolhat 5%-nál nagyobb részesedést egyetlen vállalat részvényeiből, miközben a listára kerülő vállalatok részvényeinek legfeljebb 20%-a lehet külföldi befektető tulajdonában.

Rijád tőzsde

Szaúd-Arábia mindeddig indirekt módon akadályozta, hogy külföldi befektetők közvetlen vásárolhassanak szaúdi részvényeket. A dolog érdekessége, hogy tavaly decemberben amerikai sajtóorgánumok még áprilisi nyitásról tudósítottak, és 49%-ról beszéltek az egy adott vállalatban megengedett külföldi tulajdon mértéke kapcsán. Ehhez képest a tőzsdei nyitás csak igen korlátozott formában, és késleltetve történik meg.

Posted in Nagyvilág | Tagged , , , ,

Degán: új katonai szövetséget kell létrehozni a NATO megállítására

Hosszein Degán

Hosszein Degán iráni védelmi miniszter moszkvai látogatása alkalmából javaslatot tett az Irán, India, Kína és Oroszország közti katonai együttműködés fokozására, hogy a NATO keleti terjeszkedését együtt állíthassák meg. A védelmi miniszter lényegében egy új katonai szövetség létrehozását javasolta, ami együttes erővel lép fel a nyugati katonai tömb agressziója és további terjeszkedése ellen.

Degán a IV. moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferencia során előirányozta, hogy az említett országok azonnali hatállyal kezdjék meg az új szövetség kiépítésére tett lépéseket. A védelmi miniszter beszédének nagy részében a Szaúd-Arábia által kezdett katonai beavatkozással és terrorista-veszéllyel foglalkozott, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a terrorista csoportok folyamatos fegyverkezést folytatnak Afganisztánban, az Észak-Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Indiában, Nyugat-Kínában és Európában, miközben közvetve vagy közvetlen módon valamennyi ilyen terrorszervezet Washington geopolitikai érdekeit képviseli.

A védelmi miniszter előirányozta, hogy az Irán, India, Kína és Oroszország közti katonai együttműködés elsődleges célja a NATO megállítása és az amerikaiak globális rakétarendszere kiépítésének megakadályozása legyen.

Degán részletesen kifejtette, hogy a nyugati országok által támogatott terrorista csoportok jelenleg egy átmeneti állapotban vannak a viszonylag kisebb kockázatot jelentő terrorfenyegetés és a reguláris katonai struktúrák felépítése közt, emiatt egy új katonai szövetség fegyveres erőinek közös fellépése szükséges, hogy a szervezett terrorista hálózat terjeszkedését megállítsák. Degán egyben figyelmeztette is ezen országokat, hogy a bűnözői csoportok támogatói – a nyugati elit – nem tartják magukat semmiféle humanitárius vagy morális értékhez, lételemük a pusztítás, és az általuk támogatott terrorista csoportok végül saját országaik stabilitását és biztonságát is aláássák majd.

A védelmi miniszter rávilágított, hogy a nyugati országok fegyveres ellenzéki csoportokat állítottak fel a szíriai és iraki kormányok eltávolítására, de ezek a szervezetek később általuk is irányíthatatlanná válnak, szaktudásukat és harctéren szerzett tapasztalataikat ellenőrizetlenül továbbadva egy nemzetközi terroristahálózatot építenek fel, ami később nem csak a nyugati világ ellen, hanem valamennyi fejlett és fejlődő ország ellen fordul. A NATO emiatt a nyugati civilizáció eddig elért eredményeit teszi kockára a terrorszervezetek saját céljaira történő felhasználásával. Degán felhívása szerint egy olyan katonai erőt kell létrehozni, ami a NATO katonai potenciálját meghaladja, magában foglalja a világ szabad országait, és elsöprő erővel tud fellépni mindazok ellen, akik saját céljaikat katonai agresszióval, fegyvercsempészettel, merényletekkel és tömeggyilkosságokkal akarják elérni.

Degán emellett kifejtette, hogy a katonai, atomenergetikai, egészségügyi, pénzügyi és más globális rendszerek kibertámadásokkal szembeni sebezhetősége kritikus szintre jutott, és a háromnapos konferencián részt vevő országoknak erre a fenyegetésre is közös megoldást kell találniuk. A védelmi miniszter emellett kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy ezen országok együttesen lépjenek fel az ENSZ szervezetében annak kapcsán, hogy a háborúkért és felforgatásért felelős személyek – főként amerikai tisztviselők – felelősségre vonása mihamarabb megtörténjen.

Posted in Térségi hírek | Tagged , ,

Moszkvába érkezik az iráni védelmi miniszter

Hosszein Degán

Háromnapos látogatásra utazik Moszkvába Hosszein Degán iráni védelmi miniszter, ahol Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytat majd személyes megbeszélést. A találkozó során rendezésre kerül az S-300 légvédelmi rendszer Iránba szállításának kérdése. Degán április 16-17-én részt vesz az orosz védelmi minisztérium által szervezett 4. nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, ahol előadást tart, majd személyes megbeszélést folytat a fórumra számos országból érkező képviselőkkel.

Vlagyimir Putyin orosz államfő április 13-án oldotta fel a tilalmat az S-300 légvédelmi komplexum Iránnak történő eladásáról. Az új import haditechnika megakadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy gond nélkül csapást mérhessen az iráni nukleáris létesítményekre, ha az atomprogram kapcsán kötött megállapodás nem bizonyul tartósnak. Az orosz biztonságpolitikai szakértők által is radikálisnak nevezett lépés gyakorlatilag vakfolttá teheti Iránt az amerikai légierő számára, ami elveszíti fölényét a térségben és így Washington kénytelen lesz egyenlő félként tárgyalni az iráni politikusokkal.

Posted in Nagyvilág | Tagged , , ,

A neonácik már a spájzban vannak?

Ordas eszmékről és a Duna-parton történtek fájdalmas családi hagyatékáról beszélt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint “szemernyi engedményt sem tehetünk azok utódainak, akik […]”, illetve kijelentette, hogy “aki a szebb jövővel házal, valójában a mocskos múltat kínálja”. Az ATV eközben arról számol be, hogy “Jobbik-közeli szervezetek” Adolf Hitler tiszteletére szervezett születésnapi emléktúrát hirdetnek. Az ATV emellett be is linkeli az emléktúra weboldalát, amivel lehetővé teszi, hogy az érdeklődők a lehető leggyorsabb módon értesülhessenek az esemény részleteiről. Ez csak két csepp a tengerben, a fővonalú sajtó belföldi hírei közt első ránézésre is látható, hogy újabb konferencia volt, ahol a Jobbik jelöltjének választási győzelme miatt megállapodtak az eddig is sikertelen akut neonácizás folytatásáról.

Lázár János

Lázár János egyébként a zsidóság számára igen hangzatos beszéde ellenére számos engedményt tett azok utódainak, akik […]. Általánosságban véve a miniszter előszeretettel hangoztatja, hogy Magyarország kész együttműködni Ukrajnával a helyzet stabilizálása érdekében. A logikai paradoxon azzal kezdődik, hogy Kijevben egy olyan kormány van hatalmon, melynek egy része nagyon is a Lázár és hallgatói által kifogásolt kategóriába tartozik. Kijevben olyan személyek utódai kormányoznak, akik […]. Lázár pedig két holokauszt-megemlékezés közt legitim kormánynak ismeri el őket.

A kijevi kormány 2014 során az ország függetlenségére, radikális soviniszta indokok felemlegetésére hivatkozva felfegyverzett olyan csoportokat, melyeket, ha nyugati országban működnének, nemhogy neonácinak bélyegeznének, de kiemelt kockázatú terrorszervezet besorolását kapnák. A Jobb Szektor a kijevi puccs idején zsinagógákat égetett, – ez tény. 2015. április 8-án az ukrán hadsereg vezérkari főnöke tanácsadójának nevezték ki Dmitrij Jarost, a Jobb Szektor vezetőjét – ez is tény. Dmitrij Jaros a védelmi miniszteri pozíció várományosa, ami heteken át címlapon volt az ukrán sajtóban – ez is tény. Tehát Lázár János két holokauszt-megemlékezés közt legitim kormánynak ismeri el azt a kormányt, ami egy antiszemita mozgalmat felfegyverzett, tagjait integrálja a hadsereg soraiba és a rendfenntartásba, vezetőjének pedig közvetlen befolyást ad a hadsereg vezetése felett. Igaz, hogy maga Turcsinov és Jacenjuk is zsidó, Porosenkot pedig az izraeli Forbes a világ 165 leggazdagabb zsidója közt említette, de az részletkérdés, a mit sem sejtő antiszemita mozgalom remek eszköz volt a rivális oligarchákkal leszámolásra.

Emiatt igencsak hiteltelenek azok a kijelentések, melyek a Jobbikot és a nemzeti mozgalmakat vádolják mindenféle “ordas eszmékkel”. Rig Lajos vélt vagy valós tetoválása, interneten elejtett kommentek, rendezvényeken elmondott beszédek, amiben zsidók és cigányok kiirtását ígérgetik egymásnak. Ennyit sikerül felhozni a magyarországi “neonácik” ellen. Sehol egy valóban megtörtént zsinagógaégetés, zsidó áldozat elleni faji alapon elkövetett gyilkosság. Csak szavak, vágyálmok és álmodozások, amiket választások előtt mutogatni lehet, de egyébként nem történnek meg. Miközben az általuk rettegett neonácik a gyakorlatban továbbra sem követik el az ordas tetteket, Lázárék cinkosan összekacsintanak saját neonácijaikkal, és hallgatnak arról, mit művelnek Ukrajnában azoknak az utódai, akik […].

Odessza

Az üzlet az üzlet. A kijevi kormány piacot csinál a nyugati fegyvergyártó cégeknek, eladja az ország energiahálózatát, privatizálja az állami vagyont. Csupa jó befektetési lehetőség, mindezek mellett miért is érdekelné az egyszeri Lázár Jánost a ténylegesen megtörtént zsinagógaégetés, vagy az Odesszában történtek, ahol az ukrán neonácik rágyújtották a szakszervezetek házát az ott menedéket kereső békés tüntetőkre, majd az égő épületből kimenekülőket baseball-ütővel verték agyon. Olcsón megvehető portéka van Ukrajnában, a többi meg kit érdekel.

Ha a zsidóság komolyan veszi a holokauszt-megemlékezést, miközben a szomszédban ténylegesen zajló dolgokat politikai érdekből elhallgatják, az az ő bajuk, a hivatásos rettegők saját jajveszékelésüket teszik hiteltelenné mindezzel. Lázár János és a liberális sajtó akut neonácizását viszont nem tudjuk komolyan venni. Minden egyes általuk felemlegetett kommentre, beszélgetésre (csak szavak) jut három másik valós cselekedet Ukrajnában, amiről nem beszélnek, mert üzleti szempontból hátrányos lenne. Ennek könnyen meglehet a böjtje, a most történtek egyfajta legitimációs folyamatként is szolgálnak: a jövőben előfordulhat, hogy amikor nagyon is valós dolgok történnek, a sajtó majd ilyen-olyan megfontolásból félrenéz, – ahogy most a liberálisok is teszik. Ha ők megtehetik, más miért ne tehetné meg? Az üzlet az üzlet.

Posted in Belföld | Tagged , , , ,